A komplex női jóga képzés oktatói

Ezen az oldalon a női jóga oktatóképzéssel kapcsolatos gondolatainkat találod.

Szeretettel, Dórik és Julcsi

Csuday Dóra

“Miért szeretnél női jóga oktatói tanfolyamot tartani, szerinted mi az amit Te tudsz adni?” Évek óta teszem fel ezt a kérdést a nálam végző női jóga oktatóknak… Így a kibővült tanfolyamra készülve, rájöttem itt az idő, hogy én is válaszoljak rá….

Bevallom őszintén sosem gondoltam arra, hogy női jóga oktatói tanfolyamot szeretnék tartani… Nem gondoltam, hogy bármit jobban tudhaték, mint bármelyik másik nő, így nem gondoltam, hogy lenne mit tanítanom, átadnom…

Alapvetően nem hiszek a tanácsok osztogatásában, úgy érzem, hogy ugyanazok a sémák nem válnak be mindenki számára, egyedi megoldásokra van szükség minden egyes helyzetben… Úgy gondolom, hogy senki sem mondhatja meg a másiknak, hogy egy adott helyzetben mi a legjobb, amit tehet, csakis önmaga….

Saját életemben, női szerepeimben bukdácsolva, eszembe sem jutott, hogy tanítanom kéne nőket… Az élet -a legnagyobb vezető-, azonban váratlan fordulatot hozott.

A gyermekjóga után egy felkérésre -a bizalomért, amit kaptam, azóta is nagyon hálás vagyok- női jóga órákat kellett tartanom. Eleinte azt sem tudtam mitől női a női jóga, miben más, mire figyeljek?

Aztán kedves tanítványaim kérdései, őszinte vallomási, kérései, nehézségei és örömei lassan mutatták az utat… Csodás megosztások, változások és gyógyulások történtek, miközben azt éreztem egyetlen dolgot adok Nekik, illetve valójában visszaadom nekik, az az önelfogadásuk… Hogy merjék elfogadni, megmutatni magukat úgy, ahogy vannak… Hogy elfogadják a vágyaikat, hogy merjenek lépni az álmaik felé… Hogy ne utasítsák el mindazt, ami bennük legbelül a legélőbb, mindazt ami valójában éltetni tudja őket.

Természetesen ez mindenkinél más és más élethelyzettől, kortól, adottságoktól tapasztalatoktól és még sok minden mástól függően. Azt láttam, hogy amint megismerték testük működését, elfogadták hormonális változásaikat, ezeket a folyamatokat sokkal jobban tudták képviselni a környezetük számára is. Azt láttam, hogy amint felismerték, hogy valójában milyen munkára vágynak, tudtak abba az irányba lépni… Azt láttam, hogy amint bevallották maguknak, hogy valójában milyen kapcsolatra vágynak, úgy igazán a szívük mélyéről, akár a semmiből is megjelent pontosan az, aki őket boldoggá tudta tenni. Ja igen boldogság! Amint meg merték maguknak engedni, hogy egyáltalán el merjék képzeli milyenek is lennének boldogan, milyen életet élnének, hol, kivel, hogyan… az álmodott élet is el tudott kezdeni közeledni feléjük…

Azt tapasztalom, hogy rengeteg szégyenérzet, elnyomás, bűntudat, önbizalomhiány, bizonytalanság kapcsolódik nőiségükhöz (nőiségünkhöz), akár gyermekkori traumák, akár kisiklott párkapcsolati próbálkozások, akár társadalmi elvárások által, amik még ha rögös úton is, de gyógyíthatóak, magukhoz ölelhetőek, megbocsáthatóak és teret kaphat az egészséges önmaguk.

Újra fellélegezhet az a kislány bennük, aki még emlékszik a sok csodára amit magával hozott! Meg tudja magát mutatni a bennük élő bölcs asszony! Képesek feléleszteni varázserejüket! Mernek élni -és nem visszaélni- vonzerejükkel! Ki tudnak teljesedni a hivatásukban! Rátalálnak a végtelen anyai szeretet forrására önmagukban!

És ez mind nem kiváltság, nem csak néhányak számára megadatott, nem a kiválasztottak esélye, hanem ott van mindenkiben… Semmi másra nincs szükség, csak leporolni az út porát, szennyeződéseket, régi mintákat, lenyomatokat a ragyogó belső fényről, ami mindig is ott volt… Ahogy ezt mutatják a jóga burkok tanításai is.

A jóga nem csak testtartások sokasága, hanem egy sok ezer éves bölcsességben gyökerező életforma, ami csodálatos eszközünk lehet ezen az úton. A jóga mellé utanom még sok egyéb kiegészítő eszköz társult (tánc, erőszakmentes kommunikáció, művészetterápia) melyekről szintén azt érzem támogatják ezeket a belső folyamatokat, így ezek is megjelennek tanfolyamukon.

Nagyon hálás vagyok, hogy a sok év női jóga óra tapasztalata végül női jóga oktatói tanfolyammá nőtte ki magát. Kedves tanítványaim nem szűnő kérlelésének köszönhetem, hogy ilyenformán taníthatok, hogy tanulni, fejlődni akarásuk életre hívta a női jóga oktatói tanfolyamot, ami most kedves, tapasztalt és nagyrabecsült oktató társaimmal kiegészülve tovább nőhet!

Egyszer elővettem egy papírt, hogy készüljek a következő órámra, aminek a női lét örömei címet adtam… Meglepő módon tapasztaltam, hogy ahhoz, hogy ezeket az örömöket tiszta szívből meg tudjam látni, át tudjam élni, nehézségeken és fájdalmakon át vezet az út. Először ezeket a fájdakmakat érdemes gyógyítani, átszeretni. Ráadásul édesanyánk és nagyanyáink sérelmeit, fájdalmait, sebeit is hordozzuk. Fontos lehet lemosni magunkról, gyógyulnunk és akár engedélyt kérve tőlük felemelni nehézségeiket azáltal, hogy nem visszük tovább.

Azóta hálás vagyok, hogy tanítványaimmal karöltve a nehézségek dzsungelén át egyre többször találjuk magunkat a felszabadult örömben, megtartó női erő ölelésében, játékban, táncban, igaz mélységben. Megosztva mindezt szüleinkkel, gyermekeinkkel, párunkkal, nőtársainkkal…

Úgy gondolom és tapasztalom, hogy egy boldog nő tud önmaga körül boldogságot teremteni és ehhez fontos, hogy önmaga tisztában legyen azzal, hogy neki mi okoz örömet, ezáltal tud a világra is boldogságot szülni…

“Ha a tó vize nyugodt, akkor visszatükrözi a körülötte lévő szépséget.” Kedvenc Iyengar idézetem idővel átalakult bennem nőire: Ha a nő lelke boldog, akkor visszatükrözi a körülötte lévő boldogságot….

Lakatos Dóra

Utam a női jógához

Mikor elkezdtem jógával foglalkozni, engem teljes mértékben a jóga tanításainak lelki, filozófiai oldala húzott be. Mantra jóga, bhakti jóga.

Mi dolgom a testtel? Egy eszközként tekintettem rá. Cipelte a hátizsákot, amiben az utazáshoz szükséges dolgok voltak, elsétált velem a könyvtárba, végigülte amíg végigolvastam azt a tengernyi könyvet, táncolt, falat mászott, hogy kitágítsa a határaimat…

Várandósan érkeztem először az alázat terébe, ami a testemet illeti. Őrzővé, templommá varázsolódott a szememben, ami egy másik életet óv, táplál…Valahogy ez a folyamat abba az irányba fordított, hogy nem használhatom csak úgy. Adnom kell nekem is, táplálnom kell. Alázattal odafordulni, gyógyítani, megismerni jobban…és ez a változás egyre beljebb és beljebb vitt, mígnem ebben az eszközben lassan kinyílt számomra egy belső univerzum, ahol minden lélegzetvétel egy történet, minden fájdalom egy magamba zárt emlékkép…de itt még mindig szigorúan csak jóga volt a számomra. Kapcsolódás önmagammal. Haladás a csend fele. Elolvastam és végigvittem magamon az alapvető tanításokat.

Aztán mikor elkezdtem órákat tartani, akkor a csoportomba járó nők, mert csak nők érkeztek, lassan újra kifele fordítottak, s megnyitottak egy megint teljesen új dimenziót, a női jóga világát. Nem kerestem, nem akarattal formáltam, egyszerűen körém teremtődött én pedig próbáltam lekövetni sajátos rezgését.

Lassú elmélyülés volt ez is a számomra, mert alapvetően férfiak között nőttem fel, férfias, jól érthető strukturált gondolatvilágban, mindig mindennek egyszerűen érthetőnek kellett lennie. Közben szinte észrevétlen bennem folyamatosan ment egy belső zajlás az élet értelmezéséről, ami érzésekkel volt tele, színekkel, árnyalatokkal, illatokkal, szimbólumokkal…és valahogyan ez a világom egyre több teret kapott a védelmező női körökben.

Nem akarásból, sosem határoztam el, hogy most az ászanákat elkezdem érzésem szerint afféle táncrendben egymás után pakolgatni, attól függően, hogy milyen rezgése van a térnek, amit közösen megalkotunk egy-egy órán, vagy attól függően, hogy éppen milyen tanításban szeretnének elmélyülni… Hanem az indított el, hogy azt éreztem, az, hogy elmagyarázom az órámon, hogyan hajoljon előre valaki az kevés… valami nem történik meg.

És egyszercsak azon kaptam magam, hogy azt mondom alázattal fordulj önmagad felé, szeretettel lélegezd át a tartást és együttérzéssel engedd bele magad lassan a fájdalom küszöb mentén a változás terébe.

Támogató. Szavak hullámain együttérzéssel teremtő. Női jóga. Bennem így született…

Halmos Júlia

Csudajóga- Csuday Dóra női jóga feltette nekünk a kérdést, hogy valójában miért is szeretnénk női jóga oktatói tanfolyamot tartani. Mit szeretnénk tanítani? Kiknek?

Ami számomra egyenlő azzal, hogy mi is a motivációm?

Erre a kérdésre a választ illetve ennek magyarázatát egy idézettel kezdeném, Ina May Gaskin legújabb könyvéből. Ina May egy amerikai bába, aki a háborítatlan szülésért “harcol” évtizedek óta. Egyik titkos vágyam, hogy az ő “Farm”-jához hasonló Szülőfalut hozzak létre itt Magyarországon a nem túl távoli jövőben.

“ Ezzel a könyvvel az az egyik feltett szándékom, hogy nagyobb mértékű szerepvállalásra szólítsam fel a nőket a szülészeti ellátás protokoljának kialakításában, továbbá a fiatal nők és férfiak szüléssel kapcsolatos képzésére, oktatására vonatkozóan. A legnagyobb szava ezekben a kérdésekben azoknak a nőknek kellene, hogy legyen, akik teljes mértékben tisztában vannak a női test természetes működésének sajátosságaival, és minden olyan nőt be kellene vonni a nők körüli ellátásba, akik a társadalmi egyenlőség kérdését és az emberi jogokat képviselik. Az, ahogyan egy kultúra a szülő nőkkel bánik, jó mutatója annak, hogy mennyire értékeli és becsüli az adott társadalom a nőket és teljesítményüket. És természetesen be kell vonni a folyamatba az apákat, férjeket, fivéreket és minden olyan férfit, akik számára az életükben jelenlévő nők.”

Tehát, mi az ami motivál? Miért szeretném ezt az oktató képzést?

Hogy a lányokat, nőket, anyákat, asszonyokat, Téged arra hívjalak, hogy merj önmagad lenni, megtalálni, megtudni, hogy ez mit jelent, hogy mennyire csodálatos és egyedi vagy és hogy merd elhinni!

Ahhoz, hogy a világunk változzon, hogy igenis egyenlőség legyen a szó megfelelő értelmében

(nem, nem azt jelenti, hogy akkor nekem is 120 kilós lisztes zsákot kell cipelnem, nem, hiszen másra vagyok teremtve, bár meg teszem, ha szükséges) nagyobb mértékű szerepvállalás és tudatos döntés és életvezetés szükséges.

Ami nem egyenlő azzal, hogy mindent előre megtervezek, és rugalmatlanul ragaszkodom az elképzeléseimhez. Elengedem a felesleges kontrollt, azonban előrelátó vagyok, tervezek, anélkül, hogy az elvárásaim feneketlen tavában várnék némán és vakon. Bízom Istenben/az Univerzumban/ a bármi/kiben, de/és megteszem, amit csak tudok- Élek a lehetőségeimmel. Ahhoz, hogy a világunk változzon, ismernem kell a testem működését, az őseim tanait, az anyáim múltját, ezáltal felismerve a működésem, felismerve a mintáimat. A mintáim által meglelni a könnyűt és nehezet. A fényes és árnyas oldalam. Jelzőlámpaként tartani a fényt a tenyeremen, megköszönve az árnyékok tanításait.

Nézd meg, hol tartasz most, nézd meg mi az ami hiányzik! Ott vagy -e most, ahol szeretnél lenni? Azt csinálod-e az életben, amit szeretsz? Olyan -e a házad? a munkád? Szereted -e a tested? Érzed az erőd? A teremtő erőd? Tudsz-e szeretni, adni?

Kibékültél a szüleid hibáival? Tudod-e, hogy mindent a legjobb a tudásuk és szándékuk szerint tettek, akkor is, amikor úgy láttad, hogy ez messze nem így van?

Érzed-e, hogy valójában minden ÉRTED van?

Úgy érzem és gondolom, hogy ezeken érdemes mindannyiunknak elgondolkodni. Minden nőnek, aki jól akar lenni, itt és most, ebben a testben, ebben az életben, azokkal, akik körülveszik.

Minden nőnek, aki változást szeretne a világban. Mert belülről kifelé szükséges haladni. Ha én változom, a Világ is változik körülöttem.